Vevő aláír egy vételi szándéknyilatkozatot egy asztalnál, mellette lakáskulcs

Vételi szándéknyilatkozat: mikor kötelez? Gyakorlati útmutató

August 22, 2026•5 min read

Vevő aláír egy vételi szándéknyilatkozatot egy asztalnál, mellette lakáskulcs
A vételi szándéknyilatkozat aláírása előtt érdemes minden feltételt pontosan átbeszélni.

Vételi szándéknyilatkozat a gyakorlatban: hogyan zajlik nálam és mire figyelj vevőként?

Amikor valaki rátalál élete első (vagy sokadik) otthonára, és jelezné, hogy komolyan gondolja a vásárlást, gyakran előkerül egy papír: a vételi szándéknyilatkozat. És rögtön jön a bizonytalanság is: Ha aláírom, elköteleztem magam? Vissza tudok még lépni? Kell mellé pénzt adnom?

Jogos kérdések — és sajnos épp ezekre kapják a vevők a legtöbb ellentmondó választ. Ebben a cikkben elmondom, mi ez valójában, mikor kötelez, és hogyan intézem én ezt átláthatóan — hogy nyugodt szívvel tudd, mit írsz alá.

Fontos: ez a cikk gyakorlati tájékoztató, nem jogi tanácsadás. A konkrét jogi kérdésekben (kötőerő, foglaló sorsa, elállás) mindig kérd ügyvéd véleményét — az adásvételi szerződést amúgy is ügyvéd készíti.

Mi az a vételi szándéknyilatkozat?

A vételi szándéknyilatkozat egy írásos jelzés az eladó felé, hogy komolyan érdeklődsz az ingatlan iránt, és meghatározott áron, meghatározott feltételekkel megvennéd. Jellemzően tartalmazza a vételárat, a fizetés tervezett módját, és egy határidőt.

Érdemes tudni: ez a kifejezés nem hivatalos jogi fogalom — a Ptk. így nem is ismeri, az ingatlanos szakma alakította ki. Épp ezért félrevezető lehet a neve: a „szándéknyilatkozat" szó megnyugtatóan hangzik, pedig a tartalma dönti el, mennyire kötelez.

Kötelez? Vissza lehet még lépni?

Ez a leggyakoribb és legfontosabb kérdés. A rövid válasz: attól függ, mi van benne.

Ha a papír valóban csak egy jelzés kifejezetten szerepel benne, hogy nem kötelező érvényű, nincsenek rögzítve a lényeges feltételek, és az eladó még nem fogadta el, akkor általában következmények nélkül visszaléphetsz.

Ha viszont a dokumentum tartalmazza az összes lényeges elemet (a felek adatai, az ingatlan pontos azonosítása és helyrajzi száma, a vételár, a fizetési ütemezés, a határidő és az aláírásod), és az eladó változtatás nélkül elfogadja, akkor jogi értelemben ez már vételi ajánlatnak minősülhet — a fejlécben szereplő „szándéknyilatkozat" szó ellenére is. Ilyenkor ajánlati kötöttség keletkezik, és a visszalépés már nem következmények nélküli.

Vagyis nem a papír címe számít, hanem a tartalma. Ezt szoktam a vevőknek elmondani, mielőtt bármit aláírnának: olvassuk el együtt, mit jelent pontosan.

Kell pénzt adni mellé? (foglaló, előleg, „bánatpénz")

Ingatlan adásvételi szerződés, kulcs és boríték egy rendezett asztalon – foglaló és előleg
A vételi szándéknyilatkozatban a vételár, a fizetési feltételek és a határidők pontos rögzítése is fontos.

Itt kell a legjobban figyelni, mert sok félreértés — és néha visszaélés — van körülötte.

Az ingatlaniroda nem kezelhet letétet, és nem is szerkeszthet adásvételi jellegű dokumentumot — erre kizárólag ügyvéd, közjegyző jogosult.

Foglaló: ennek konkrét jogi jelentése van. Ha a vevő lép vissza, jellemzően elveszíti; ha az eladó, akkor duplán kell visszaadnia. A foglaló helye az ügyvéd által készített szerződés, illetve letét.

Előleg: a vételár része, más a jogi sorsa, mint a foglalónak — ezt is fontos nem összekeverni.

Nálam ez így néz ki: az általam használt vételi szándéknyilatkozatot ügyvéd készítette, és ha szükséges, jogszabálynak megfelelően egészítjük ki. A „vételimben" külön mondat rögzíti, milyen jogon vehetek át pénzt — erre a megbízási szerződésben is van utalás:

„a Vevő átad/átutal a Tulajdonos megbízottjaként annak nevében és helyében eljáró ingatlanközvetítő – Ráczné Vajna Nikolett – részére, és egyben megbízza azzal, hogy a végleges adásvételi szerződés aláírásakor foglaló részleteként fizesse ki azt."

Vagyis ez nem az én pénzem, hanem a vevőé — ezzel csupán azt támasztjuk alá, hogy komoly a vásárlási szándéka. Az adásvétel napján magammal viszem ezt az összeget, visszaadom a vevőnek, aki a foglaló részeként fizeti ki az eladónak.

Hogyan zajlik ez nálam?

Vevőpár és ingatlanközvetítő közösen átbeszélik a vételi szándéknyilatkozat részleteit
A vételi szándéknyilatkozat legjobb esetben közös átbeszéléssel, minden feltétel tisztázása mellett kerül aláírásra.

Nálam ez egy átlátható, 5 lépéses folyamat szerint zajlik — az alábbiakban a szándéknyilatkozat helyét mutatom meg benne.

Általában a „vételit" a vevőjelöltekkel töltjük ki, amit aztán — legtöbb esetben személyesen — továbbítok a tulajdonosnak. Ha nincs lehetőség személyes találkozóra (távolság vagy munka miatt, akár a vevő, akár az eladó oldalán), akkor e-mailben küldöm el átolvasásra, és ilyenkor utalják a „vételi" összegét.

Én kifejezetten preferálom, ha egy asztal mellett tudjuk megírni a vételi szándékot, ahol ott van a tulajdonos és a vevő is. Így mindenkinek megfelelően kerül kitöltésre, mindenki igénye és terve szerint, közösen megbeszélve tudunk aláírni — ezzel pedig megelőzzük a félreértéseket.

Ha hitelre vásárolják az ingatlant, mindig beleírom azt a mondatot, hogy „a Vevő a fenti ajánlatot csak pozitív hitelbírálat esetén tudja tartani." Ezzel bebiztosítom a vevőt, hogy a pénze ne vesszen el: pozitív hitelbírálat híján az összeg minden következmény nélkül visszajár. Ezt a tulajdonos is elfogadja, hiszen előre megbeszéljük, és így írja alá ő is a vételi ajánlatot.

Miután mindenki aláírta a közösen átbeszélt vételi szándéknyilatkozatot, és később valamelyik fél mégis visszalép — akár a vételtől, akár az eladástól —, már a foglaló szabályai szerint kell számolnia: ha a vevő gondolja meg magát, elveszíti a vételi összeget; ha a tulajdonos lép vissza, duplán jár vissza.

Miért tartom fontosnak a vételi szándéknyilatkozatot? Mert ettől kezdve az ingatlant nem mutatjuk másnak; a tulajdonos komolyabban kereshet magának új ingatlant, ha ő is vásárolni szeretne; és mindkét fél tudja, hogy döntést hozott, amihez igyekszik tartani magát.

Ezt a folyamatot pedig — ha banki hitelből fizetik ki az ingatlant — az előértékbecslés követi.

A lényeg, amit szeretnék, hogy a nálam vásárlók érezzenek: nem kell aláírnod semmit, amit nem értesz, és nem kérek tőled olyat, ami nem jár. A szándéknyilatkozat arra való, hogy komolyan vegyenek — nem arra, hogy csapdába ejtsen.

Mire figyelj, mielőtt aláírod?

Vételi szándéknyilatkozat alapos átolvasása aláírás előtt
Aláírás előtt érdemes minden pontot nyugodtan átolvasni, különösen a vételárat, a fizetési feltételeket, a határidőket és a visszalépés szabályait.

Olvasd el az egészet, különösen a vételárat, a fizetési feltételeket, a határidőt és a visszalépési szabályokat.

Kötelező ügyvéd előtt aláírni?

A szándéknyilatkozathoz jogszabály nem ír elő ügyvédi alakiságot. Az adásvételi szerződéshez viszont mindenképp ügyvéd szükséges — épp ezért érdemes a jogi részt eleve ügyvéddel intézni.

Biztonságos aláírni?

Igen, ha érted, mit írsz alá, és átlátható a folyamat. A kockázat nem magából a papírból jön, hanem abból, ha valaki elhamarkodottan, a tartalom ismerete nélkül ír alá valamit.

Ha vásárláson gondolkodsz a környéken

Ha Pocsaj, Esztár, Kismarja vagy Berettyóújfalu környékén néznél otthont, és szeretnéd, hogy valaki érthetően, átláthatóan vigyen végig a folyamaton — a szándéknyilatkozattól a kulcsátadásig —, keress meg egy kötetlen beszélgetésre. Szívesen elmondom, pontosan mire számíthatsz.

Ráczné Vajna Nikolett

Ráczné Vajna Nikolett

Ingatlanközvetítőként Pocsaj, Esztár, Kismarja, Nagykereki, Berettyóújfalu és Debrecen környékének településein segítek vevőknek és eladóknak. Átlátható, első kézből származó gyakorlati tanácsokkal kísérlek végig a folyamaton — a szándéknyilatkozattól a kulcsátadásig.

Back to Blog